KOLONICS SOMLÓI FURMINT 2021

A Kolonics pincészet több generációra visszanyúló családi vállalkozás Somló dél-keleti oldalán található az Apátság dűlőben. A pincészet 9 hektáron gazdálkodik, mely területen juhfark, hárslevelű, olaszrizling szőlővel van betelepítve.

A borok tradicionális, klasszikus eljárással készülnek, hozamkorlátozással és fahordós érleléssel, erjesztéssel. 30000 liter fahordós kapacitással rendelkezik a borászat. Palackozás előtt a borok 1-3 évig érlelődnek a pincében, s csak ezután kerülnek lepalackozásra. Ennek és a nagyfokú hozamkorlátozásnak köszönhetően boraik tipikus somlai, gazdag mineralitású borként kerülnek forgalomba.

Tokaj-Hegyalján már 1623-ban megtalálható volt a furmint. A 18. század elejére lett Tokaj-Hegyalja meghatározó fajtája, de más vidékeken is telepítették. Ma a somlói furmintot tartják a tokaji mellett a legtöbbre. Bükkalja és Somló mellett más borvidéken nincs is itthon számottevő telepítés belőle. Jelenlegi termőterülete 3600 hektár, melynek nagy része – 3460 hektár – Tokaj-Hegyalján, 35 hektár pedig Somlón található.

Legszebb formáját az ásványi anyagokban gazdag, kötött, mély talajokon hozza, de jól terem vulkáni málladékon és löszön is. Nem kedveli a homokot és a köves öntéstalajokat.

A fajta bora többnyire magas savtartalmú, de a gondos szőlészeti munka mellett ezen savak elegánsak. Mivel jó cukorgyűjtő képessége van, a szárazon iskolázott is magas alkoholtartalmú. Ez elérheti Tokaj-Hegyalján (jobb évjáratokban) a 14-15% alkoholt is. Illata határozott és már kisebb koncentrációnál is fajtajelleges. Nagyon gyakran birs, körte és szegfűszeg illata keveredik. Az éretten szüretelt szőlőből készült bor édes borként és szárazon is elegáns, nagytestű és különleges minőséget tud adni. A Somlón termeltek íz- és illatvilága visszafogottabb, nehezebben nyílik meg, levegőztetést igényel. 3-4 éves korában éri el csúcsát. Ettől kezdve sokszor 10-15 évig is élvezetes marad. Eleganciája főként csak a Rajna menti száraz rizlingekhez hasonlítható. Nagyságát ízbeli tisztasága adja. Főként azokat érinti meg a vulkáni talajtól kapott mineralitás mellet a bor lényegét adó szép savak, akik már képesek feldolgozni a borok adta magasabb élményeket is.

Ha túlterhelt vagy éretlen tőkéről szedett szőlőből készül, sokan keménynek tartják. A Tokaj-Hegyalján termettek kissé lágyabbak somlói társaiknál, de ez a lágyság viszonylagos. Savtartalma sokszor elére a 10-12 gramm/liter értéket. Ez a megfelelő cukor- vagy extrakt-tartalom mellett kizárólag jó gerincet és testet jelent, de semmiképpen nem okoz bántó savérzetet.

Egyre több termelő próbálja kiaknázni a korosabb ültetvényekben található lehetőségeket. Ezeknek a boroknak több levegőztetésre van szükségük, mint sokszor 1-1 somlóinak.

Hegyalján az édesen iskolázott késői szüreteléssel önállóan, sárga muskotállyal vagy hárslevelűvel együtt legtöbbször aszúként, édes szamorodniként érik. Mivel ennek a fajtának a cukorgyűjtő képessége elég nagy így a magas puttony-számú aszúborokban jelentős mennyiségű maradékcukrot találunk, amit kiegyenlít a szintén magas savtartalom. Ezeknek a boroknak általában alacsony, 11-12% az alkoholtartalma.

Fiatalon a késői szüretelésűek illatvilágot sok esetben a botritisz határozza meg. Illatában a narancshéj, szerecsendió virág, citrusfélék és az elmaradhatatlan birs és körte jelenik meg. Aszúboroknál kevésbé érvényesül a botritiszes jelleg. Itt a kajszibarack és körte mellett akácvirág, méz. Az amerikai hordóban érett boroknál ananász, gesztenye, őszibarack jelentik a fő ízirányokat. Egyes termőhelyeken viszont kimondottan kapros jellegű íz- és illatjegyekkel születnek a borok. Ez talaj adottságtól függ és nem hiba.

A mikrooxidáció a borok érésével számos illet- szín- és ízbeli árnyalatváltozást okoz. Mélyebb, barnás színek jelentkeznek az illatokban is mint pl.: mogyoró, dió, törökméz, gesztenye, majd még később dohány, kávé, csokoládé, cédrus és szantálfa.