Egri borvidék
Magyarország egyik történelmi borvidéke az egri borvidék. Északkelet-Magyarországon az Egri-Bükkalja déli lankáin, Heves megye területén helyezkedik el. Bizonyos részei Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére nyúlnak át. A 22 160 hektár (ebből 18 302 ha I. osztályú) teljes területéből napjainkban mintegy 6000 hektár a szőlőültetvény.[1] Eger a borvidék névadója és központja, amely mellett további 19 község tartozik hozzá. A borvidéki szőlő- és borkultúra közel 1000 éves múltra nyúlik vissza, ami alapvetően meghatározta és meghatározza ma is az itt élő emberek életét.
Eger pincészete
A jó minőségű egri bor készítésében kiemelkedő szerepe van a gondosan megválasztott területeknek, a szőlőfajtáknak, a borvidéki klímának és szakértelemnek, de a jó pincéknek is. Egerben nem volt szokás a szőlőben borházat és pincét tartani, a szőlőt „kádra” szedték, majd hazavitték a városban található borházakba és pincékbe. A várban és a belváros területén található pincék egy része már a 15-16. században létezett, a külső területek pincéi a török hódoltság után a 18-19. században épültek.[9]
Az egri pincék formája nagyon sokoldalú, ez függhet a pince építtetőjének társadalmi és gazdasági helyzetétől, illetve az építés időszakától. A pincék túlnyomó részét riolittufába vágták, így könnyen alakíthatók és önmagában állékony, nem igényli a pincefödém külön megtámasztását. A borvidéken találunk még kemény homokkőbe és darázskőbe vájt pincéket is.
A pincék előtt borházra csak a módosabb gazdáknak tellett. Többnyire ezeket is kőbe vágták, az épített borház Egerben ritkaságnak számított. A szegényebb rétegek pincéi az 5-10 méter mélyen elhelyezkedő pinceághoz vezető torokkal kezdődtek. Voltak a közös pincetorkok is, amelyek több gazda pinceágához vezettek. A borházak hiányában az ilyen pincékben nem volt hely a szőlő feldolgozásához szükséges felszereléseknek, így a szőlőt otthon, háznál dolgozták fel, majd szállították a pincékbe.
Már a 18. században megengedték, hogy a borászok a pincében mérjék saját borukat. Általános volt a pincejárás, vagy a pinceszerezés, amely a pincék csoportos látogatását jelentette. Az egri borászok büszkék voltak pincéjükre, amely a kemény munka mellett társasági események színhelye is volt. Találóan mondja az egri szólás: „Gazdáé a pince, asszonyé a pénz”.[10]
Éghajlata
Az ország egyik legaszályosabb és leghűvösebb éghajlatú borvidéke, amit észak felől a Bükk-vidék központi hegyvonulata véd a hideg légáramlatoktól. Aránylag későn tavaszodik. A vörösborok termelésének főként a délnek, délnyugatnak néző lejtők mikroklímája kedvez.
Szőlő- és borfajtái
A szőlőfajták tekintetében Eger egy sokszínű borvidék, a megszámlálhatatlan számú termesztett szőlőfajtát a vidék történelme, a fél évszázados szocialista gazdálkodás, valamint a rendszerváltás óta eltelt időszak fogyasztási trendjei magyarázzák. A leggyakrabban telepített és a legjobb minőségű borokat adó szőlőfajták:
- Fehérszőlő: olaszrizling, chardonnay, hárslevelű, leányka.
- Kékszőlő: kékfrankos, merlot, cabernet franc, pinot noir, portugieser, kadarka és cabernet sauvignon.
Az egri borvidék leghíresebb bora a több vörösborszőlő borának házasításával készülő egri bikavér, ami egy testes, karakteres, jó savgerinccel rendelkező házasított bor. Régen a kadarka különböző változatai domináltak benne, ma gyakran a kékfrankos, illetve a cabernet franc és cabernet sauvignon, valamint Eger egyéb, engedélyezett szőlőfajtái. A borvidékről sok védett eredetű bor származik, amelyek körét és előállításuk módját a 102/2009. FVM rendelet szabályozza.
A védett eredetű egri borok szabályozása két fő kategóriát határoz meg:
- védett eredetű klasszikus bor: meghatározott előírások szerint (művelésmód, tőketerhelés, max. 90hl/ha hozam, min. alkoholtartalom, stb.), az I. és II. termőhelyi kataszteri osztályában szereplő szőlőültetvényeken termett szőlőkből készített bor, a chardonnay, cserszegi fűszeres, hárslevelű, irsai olivér, királyleányka, leányka, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini, zenit, bíborkadarka, blauburger, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos, kékoportó, menoire, merlot, pinot noir, syrah, turán, vagy zweigelt szőlőfajtákból.
- védett eredetű superior bor: a klasszikus kategóriánál szigorúbb követelmények szerint (művelésmód, tőketerhelés, max. 60hl/ha hozam, min. 12,83% alkoholtartalom, stb.), az I. és II/1. termőhelyi kataszteri osztályban szereplő szőlőültetvényeken termett szőlőkből készített, kizárólag üvegpalackban forgalomba hozható védett eredetű bor, amelyen borvidéki dűlő neve is feltüntethető, amennyiben a szőlő 100%-ban egy területről származik. Superior bor előállítása chardonnay, hárslevelű, királyleányka, leányka, olaszrizling, pinot blanc, rajnai rizling, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini, blauburger, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos, portugieser, menoire, merlot, pinot noir, syrah, turán, vagy zweigelt szőlőfajtákból lehetséges.
A védett eredetű borok megjelölése:
- „Eger” megjelölésű, beleértve a következőket: egri bikavér, valamint „egri” és engedélyezett szőlőfajta feltüntetése, továbbá egri siller vagy egri muskotály megjelöléssel klasszikus vagy superior bor.
- Debrői hárslevelű: Aldebrő, Feldebrő, Tarnaszentmária és Tófalu települések valamennyi termőhelyéről, valamint Verpelét település egyes termőhelyeiről származó klasszikus vagy superior bor a chardonnay, cserszegi fűszeres, hárslevelű, irsai olivér, királyleányka, leányka, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini és zenit szőlőfajtákból. A bor készítéséhez aszúsodott vagy töppedt szőlő is felhasználható.
- Egerszóláti olaszrizling: Egerszólát falu egyes termőhelyeiről származó, kizárólag olaszrizling fajtából előállított klasszikus vagy superior megjelölésű bor.
MONOPOLE Rhapsody Bikavér hűen tükrözi a Nyilasmár és Nagyfai birtok egyediségét. Előbbi vékony, köves, tufás termőrétege és erős déli lejtése tüzességet, testet, utóbbi kötött barna erdőtalaja gazdag és tiszta aromát ad a bornak. Kékfrankos, Pinot Noir, Syrah, Merlot és Cabernet Franc fajtákból házasított, ízében és illatában áfonya, érett cseresznye és fűszeres tölgy aromák fedezhetők fel. Közép-hosszú lecsengés, bársonyos tanninok jellemzik.
A borász filozófiája, hogy a jó bor lényege az egyedülálló szőlő-termő dűlőkben rejlik. Ilyen jó adottságokkal az egri bortermelő vidék legjobb terroir-jai közül három a Kovács Nimród Winery tulajdonában van. Mivel Eger adottságai a világ nagy borvidékei közöl legnagyobb részt Burgundiához vagy Kalifornia hűvösebb régióihoz hasonlíthatóak, így olyan fajtákat telepítettek, melyet itt otthon érzik magukat és így világszínvonalú borokat tudnak belőle készíteni. A hűvösebb bortermelő vidékek nemzetközi fajtáin kívül – mint a Cabernet Fran, Merlot, Syrah, Chardonnay, és a Pinot Noir -, büszkék lehetnek a hagyományos magyar boraikra, mint a Kékfrankosra és a Furmintra.
Szőlőültetvényeiket a fenntartható fejlődés jegyében környezetbarát, a kézi munkára alapozott termesztés-technológiával végzik. Az egészséges szőlőiket évről évre kézzel szüretelik, hogy a végén tökéletes borok készülhessenek belőlük.
A Kovács Nimród Winery Eger törtéénelmi részén, a Verőszala utcában található. A borászat hét összefüggő épületei olyanok, mint amik már a 18. században megtalálható présházak voltak a városban. Ahhoz, hogy lehetővé tegyék a helyben történő szőlőfeldolgozást, a présházak közvetlenül a pincék elé épültek. A borászat követve a több száz éves hagyományt, a 21. század technológiai vívmányait maximálisan kihasználva készíti borait. A felújított, korszerű borászatukban mindig szeretettel látják az érdeklődő vendégeket.
Szőlőterületeik megtalálhatóak Nagy Egeden (Eger), Nyilasmáron (Noszvaj) és Nagyfain (Noszvaj)
Nagy Egeden 10 hektáron művelik a szőlőt. Ez egy egyedülálló fekvésű, dél-délnyugati irányú, meredek terület. Mivel itt a talaj mészkő, így a bornak egy különleges, ásványos jelleget ad. Az itt termő fajtáik: Furmint, Kékfrankos, Syrah.
Nyilasmáron 8 hektárt művelnek. Itt a bogácsi tónak köszönhetően, egyedi mikroklímával rendelkezik a terület. A talaja itt ásványi anyagokban gazdag, ezért karakteres, üde, szép, gyümölcsös borokat ad. Fekvése dél-délnyugati, talaja gránit/vulkanikus. Az itt termő szőlőfajtáik: Kékfrankos, Syrah, Chardonnay, Pinot Gris és Pinot Noir.
Nagyfain 12 hektáron művelik a területet. Ez a terület enyhe lejtésű, helyenként köves talajú, harmonikus és kerek borokat ad. Itt termő fajtáik: Cabernet Franc, Merlot, Kékfrankos, Pinot Noir és Syrah.
Magyarország egyik történelmi borvidéke az Egri borvidék. A 22160 hektár (melyből 18 302 hektár I. osztályú) teljes területből mintegy 6000 ha a szőlőültetvény. A borvidék központja és egyben névadója Eger, mely mellett további 19 község tartozik hozzá. 1000 éves múltra tekint vissza a borvidéki szőlő- és borkultúra, ami eddig is és most is meghatározza az itt élő emberek életét.
A borvidék legnagyobb részének területét miocén korú riolittufa borítja. A tufa eluviállis málladékából mészszegény, fekete, nyirok, barnaföld, illetve Ramann-féle barna erdőtalaj vagy agyagbemosódásos erdőtalaj alakul ki.
Kiemelkedő szerepe van a jó minőségű egri bor készítésében a gondosan megválasztott területek, a szőlőfajták és a borvidéki klíma mellett a kiemelkedő szakértelemnek. Egerben a szőlőt „kádra” szedték és hazavitték a városban található pincékbe és borházakba és nem volt szokás a szőlőben borházat és pincét tartani. A belváros területén és a várban található pincék egy része már a 15-16. században létezett. A külső területek pincéi a török hódoltság után, a 18-19. században épültek.
Egerben az épített borház ritkaságnak számított. A pincék előtt borházra a módosabb gazdáknak tellett, melyeket kőbe vágták. A szegényebbek pincéi 5 – 10 m mélyen található pinceághoz vezető torokkel kezdődtek. Voltak olyan közös pincetorkok is melyek több gazda pinceágához vezettek. Mivel ezekben a pincékben nem volt hely a szőlő feldolgozásához szükséges felszerelésnek, így a szőlőt a háznál dolgozták fel, majd szállították a pincékbe.
A szüretet a szőlő fenolosan teljesen érett, barna maggal rendelkező állapotában kezdték meg. Több válogatás után, csak az egészséges gyümölcs kerülhetett a szüretelőládákba. A pincéhez szállítás után kíméletesen feldolgozták. Az erjesztés nyílt tartályban, kézi csömöszöléssel, alacsony hőfokon 22-23 Co-on, 5 hét alatt ment végbe. A folyamat közben az almasav bontást is elvégezték. Préselést követően, az újbort ülepítették és gravitáció segítségével fejtették a színbort hordóba. Az érlelés új és használt barrique-ban történt, 20 hónapon keresztül. Szűretlenül palackozták.
A borvidék
Az egri borvidék Magyarország egyik legrégebbi történelmi borvidéke. A Bükk hegység déli lankáin terül el a mintegy 5340 hektárnyi szőlőültetvény. Két eredetvédelmi borvidéki körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik, így a központ, Eger mellett még 19 község tartozik hozzá. Eger városa, több mint ezeréves, dicső történelmi múltjával, értékes műemlékeivel, boraival és gyógyvizeivel Magyarország leghíresebb és leglátogatottabb városinak egyike, jelentős kulturális és művelődési központ.
A város és környéke híres történelmi borvidék. Az itt élő lakosság csaknem 1000 éve foglalkozik szőlő- és bortermeléssel olyan kiváló borokat termelve, mint az Egri Bikavér, az Egri Leányka, Debrői Hárslevelű, Egri Csillag.
Borászat
A másfél hektárral szőlőterülettel rendelkező pincészet az első 2008-as szüret óta szoros együttműködésben dolgozik szőlőtermelő társaival, ahonnan szintén alapanyagot dolgoz fel. Számukra ez fontos, mert hiszik és érzékelik, hogy a minőség nagy részben a szőlőben dől el. Ezért évről-évre egyre több odafigyeléssel, tapasztalattal, közösen végzik a szőlő munkáit a metszéstől a szüretig.
Borászati filozófiájuk, hogy a bort csak kifogástalan minőségű, egészséges és technológiailag teljesen érett szőlőből, természetesen készítik, hogy ne veszítsenek illat- és ízanyagokat. Ez a fehérbor készítés technológiájánál nehezebb, de itt sem siettetik azokat a folyamatokat, amik természetes úton amúgy is végbemennek.
A boroknak meg kell adni az időt a stabilitás elérésére és az öntisztulásra. A folyamatos kóstolásoknál kiderül, hogy eljött-e a palackozás ideje, ami szinte a legnagyobb „nyúzás” a bor életében. Ezt minden esetben a palackos érlelés követi, ami a pihentetésről szól, hogy az adott tételt legjobb formájában mutathassák be a fogyasztóknak.
Havas & Timár borászat története
A borász gyerekkorától nagyon vonzódott és érdeklődött mind a gasztronómia, mind a természet iránt. Valószínűleg nem véletlenül, de iskoláit is ebben a sorrendben végezte. Elsőnek a vendéglátó-ipari érettségit szerezte meg, aminek köszönhetően a gyakorlat, majd később a munkája során napi kapcsolatba került a borral. Így kezdődött a fellángolása, ami odáig vezetett, hogy beiratkozott Budafokon a Soós István Borászati Technikumba. Valószínüleg itt lett szerelmes ebbe az egész boros világba. A két év elvégzése után a ballagáson gondolt arra, hogy gyerekkori barátjával, Timár Lászlóval, hogy milyen jó lenne egy közös pince, ahol megvalósíthatja önmagát és hódolhat saját művészetének, a borkészítésnek.
A komoly tervek eléréséhez elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem (Kertészeti Egyetem) szőlész-borász szakát. Tanulmányai során több egri barátság köttetett és egyre jobban ismerte meg az Egri Borvidék szépségeit. Mára már elválaszthatatlanok egymástól. Először egy kis bérelt pincéjük volt, aztán megvették az első sajátot, majd az első szőlőterületet, a másodikat, harmadikat és jelenleg a birtokközpont kialakításán dolgoznak.
Cabernet Sauvignon
Mindig, előre leválogatva, csak a teljesen érett, egészséges gyümölcs kerülhet a szüretelőládákba. A pincéhez szállítás után kíméletesen feldolgozzák. Az erjesztés nyílt kádakban, kézi csömöszöléssel, alacsony hőfokon 22-23 Co-on, 4 hét alatt ment végbe. A folyamat közben az almasav bontást is elvégezték. A hagyományos préselést követően, az újbort ülepítették és gravitáció segítségével fejtették a színbort használt 225 literes hordókba, majd érlelték 18 hónapon keresztül. Mikor kóstolások után elérkezettnek látták az időt egalizálták a hordókat és szűrés nélkül lepalackozták. Forgalomba hozatal előtt további fél évet palackban lett érlelve.
A Stumpf családi pincészetet Dr. Stumpf János és fia Péter vezetik. János erősen kötődik a szőlőhöz, a borhoz mivel Tokaj Hegyalján, Hercegkúton nőtt fel. 1992-ben fizetéskiegészítésként kezdtek a szőlővel és a borral foglalkozni azután, hogy Egerbe költöztek. Eleinte csak bérelt ültetvényeken gazdálkodtak, ma viszont már 20 hektár saját szőlővel rendelkeznek több dűlőben. Pillanatnyilag 9 hektáron termesztenek szőlőt Eger legértékesebb termőterületén a Nagy-Eged dűlőben. Kizárólag önerőből sajátította el az az ehhez szükséges ismereteket a klónokról, fajtákról, alanyokról, talajról és növényvédelemről. Telepített világfajtákat és magyar fajtákat is, azonban mindegyiknél fő szempont volt, hogy csak az adott fajtának a legjobb klónjai kerüljenek telepítésre. Az is fontos volt számára, hogy szereti a természetet és amikor csak teheti kinn tartózkodik a természetben.
Szőlőiket 2,50 x 0,8 m térállásban telepítik. Művelésmódjuk Guyot. Hektáronkénti termésátlaguk 50 q körül van. A csökkentett rügyszám mellett rendszeresen végeznek termésritkítást is. Első fontos lépése a feldolgozásnak a szüret optimális idejének megválasztása. Majd ezt követően a lehető legtermészetesebb módon történő érlelés feldolgozás. Az alacsony dózisú kén adagolásán és a hőmérséklet szabályozásán kívül nincs beavatkozás, hozzáadott anyag. 16-18 hónapos (vörös bor) és 3-6 hónapos (fehér bor) fahordós érlelését követően kezdődik meg a borok értékesítése. Munkájuk során legfontosabb a minőség megtartása. Tervezik Nagy-Eged dűlőben még további területek telepítését, felhasználva az ott szerzett tapasztalatokat. Mivel már számos fajtával rendelkeznek, így a továbbiakban azok bővítését tervezik, amivel igazán kiemelkedő minőséget tudnak elérni.
Az egri bikavér az Egri borvidéken termelt többféle kékszőlőfajtából készített bor cuvée. Ennél a fajtánál egyik szőlőfajta borának karaktere sem dominálhat. Hozzávetőlegesen 130- 150 éves múltra tekint vissza. Eleinte a kadarka szőlőfajtára alapozott erősnek tartott, testes bor volt, azonban a filoxérát követő majd a mai napig tartó strukturális átalakulások nyomot hagytak a karakterén és összetételén.
A védett eredetű száraz vörösbor néhány fontosabb szakmai követelménye többek között a hektáronkénti 3300 feletti tőkeszám, a tőtávolság nem lehet 0,8 méternél kisebb. A termőhelyre javasolt fajták (Kékoportó, Kadarka, kékfrankos, Blauburger, Zweigelt, Kékmedoc, Cabernet franc, Merlot, Pinot noir, Cabernet sauvignon, Menoir, Turán, Syrah, Bíborkadarka) közül legalább 3 szőlőfajta borának házasítása szükséges, melyben egy fajta 50%-nál magasabb arányt nem képviselhet, viszont minden fajta 5%-nál nagyobb arányt kell, hogy képviseljen. Fahordós érleléssel kell előállítani és 8 napnál hosszabb ideig kell héjon erjeszteni. Az érlelés minimum 1 év fahordóban és legalább 6 hónap palackban.
A modern egri bikavér közepes-magas csersav- és alkoholtartalommal, nagy testtel, szép savakkal rendelkező, fűszeres és gyümölcsös aromatikájú, karakteres, az egri borvidék viszonyai és klímája által meghatározott vörösbor. Védett eredetű, minőségi bor, melynek készítése módja ellenőrzött és szabályozott. Az Egri borvidéken kívüli termelők nem használhatják. A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte 2017-ben.
A szőlőtermesztésnél fontosa megfelelő termőtalaj kiválasztása (talajösszetétel, kitettség, vízelvezetés) valamint a terméskorlátozás és a szőlő fiziológiailag érett állapotban történő szüretelése. A szőlő bogyózása, válogatása, a magas fokú pincehigiénia biztosítása, a kontrollált erjesztés és a kis méretű fahordóban való érlelés mind követelményei a magas minőségű bornak.
Általában marha- és vadhúsból készült, fűszeres ételekhez ajánlják, 16-18 fokra hűtve fogyasztását. Kiváló kísérője nehezebb ételeknek, mint például pecsenye, marhasteak vagy pörköltök.
