Nagy-Somlói borvidék
A Nagy-Somlói borvidék, Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke a Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából kiemelkedő Somló szoknyáján helyezkedik el.
Földrajza és időjárása
A 432 méter magas Somló a Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából emelkedik ki. A hegy közigazgatásilag Veszprém megyében, Devecsertől hat kilométerre fekszik. A Somló körüli falvak Doba, Oroszi, Borszörcsök, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Iszkáz, Somlóvecse és Somlószőlős.
A Somló időjárási viszonyai többnyire megegyeznek a régió időjárásával. Az uralkodó szélirány északnyugati. A borvidék szempontjából jelentős helyi időjárási jelenség, hogy jégeső aránylag ritkán éri a Somlót. Rendszerint a jégeső a hegy aljáig vonul, majd a felhő kétfelé válik, és a Somló csekély kárral menekül meg a jégtől. Ez alól a 2008-as év kivétel volt amikor a jég az 1972-es nagy jégveréshez mérhető károkat okozott. A néphit szerint, ha az ormot borító köd Zalának megy ("pipál" a Somló), akkor eső várható, ha pedig a köd a Bakonynak fordul, akkor kétséges az eső.
A szőlő érlelésének az aránylag meleg éghajlaton kívül a fekete bazalt hőelnyelő tulajdonsága is kedvez. A bazalt a nappal elnyelt hőmennyiséget éjjel egyenletesen visszasugározza. A szőlőket így folyamatosan meleg veszi körül ez pedig szemek érlelését kedvezőbben befolyásolja. A gazdag (földpát, olivin, augit, magnetit stb.) ásványi összetételű bazalt mállásából származó, kitűnő termőtalaj és az egyenletes meleg egyaránt hozzájárulnak a somlói bor egyediségéhez és minőségéhez.
Szőlészeti technológia
-
Hagyományos bakművelés: A bakművelés kézi munkaigénye nagy és az így művelt szőlő hozama is elmarad az egyéb korszerű művelésmódokkal elérhetőtől. Ezért manapság a Somlón csak az amúgy is nehezen gépesíthető meredekebb, magasabban fekvő és a nehezebben megközelíthető területeken használnak bakművelést. A bakművelésű szőlő minősége és várható cukorfoka rendszerint jobb mint a jól gépesíthető művelésmódoké, emiatt a magasabb minőséget megcélzó termelők gyakran előnyben részesítik ezt a művelésmódot. A bakművelésű ültetvények hektáronkénti tőkeszáma általában 8-10 ezer körül van.
-
Kordonos művelés: A 20. század második felében ahol lehetett ott a bakművelést lecserélték kordonos művelésre. Ez a művelési mód lehetővé tette az intenzív gépesítést és a mennyiségi termelést. Sok ültetvényben a nagy sortávolság következtében alacsony hektáronkénti tőkeszám (2500-3000) mellett a könnyű gépesíthetőség miatt magasan lévő fürtzónákkal és nagyobb terheléssel (2–4 kg) dolgoznak, máshol szűkebb sortávolsággal, alacsonyabb tőkefejjel és alacsonyabb tőketerheléssel használják a kordonos támrendszert. Az elérhető minőség ebben a művelésmódban nagyon széles skálán mozog, de a hagyományos bakművelés adta lehetőségektől még a legjobb esetben is elmarad.
A Kolonics pincészet több generációra visszanyúló családi vállalkozás Somló dél-keleti oldalán található az Apátság dűlőben. A pincészet 9 hektáron gazdálkodik, mely területen furmint, juhfark, hárslevelű, szőlővel van betelepítve.
A borok tradicionális, klasszikus eljárással készülnek, hozamkorlátozással és fahordós érleléssel, erjesztéssel. 30000 liter fahordós kapacitással rendelkezik a borászat. Palackozás előtt a borok 1-3 évig érlelődnek a pincében, s csak ezután kerülnek lepalackozásra. Ennek és a nagyfokú hozamkorlátozásnak köszönhetően boraik tipikus somlai, gazdag mineralitású borként kerülnek forgalomba.
Az olaszrizling a Magyarországon termesztett szőlőfajták közül a legnagyobb területen található. Számos családi pincészetben megtalálható, illetve az ország összes borvidékén – kivétel Tokaj Hegyalja. Pillanatnyilag 6000 hektár területe van, melyből Balatonfüred-Csopak, Badacsony és a Balaton felvidék tudhatja magáénak a legnagyobb ültetvényeket, melyek egyenként több mint 700-700 hektár.
Az ásványi anyagokat jól tudja hasznosítani, így különösen jól érzi magát a vulkanikus talajokon. Érdemes még magasabb mésztartalmú területeken is termeszteni. Ilyenkor savkészlete könnyeddé, üdévé teszi. Még akár pezsgő alapbort is lehet belőle készíteni.
Teljes érésben savai elegánsak, finomak, gerincesek, de erőteljesek. Éretlenül viszont a borvidéktől függetlenül harapósak, durvák. Nagy mennyiségben gyűjt cukrot. Bora jó esetben tökéletes egyensúlyt tud mutatni. Íze száraz iskolázásban fanyarkás, ezért sokszor férfias bornak tartják. Az aszúsodásra hajlamos. Szintén ez a fajta adja a badacsonyi aszút is. Sokszor felfedezhető keserűmandulára emlékeztető íz- és illatjegyek, különösen a Balaton-felvidéken. Alkalmas a házasításra is. A késői szüretet meghálálja. Nemessé teszi ízeit a hosszabb fahordós érlelés, érdemes rá több időt szánni. A Bükkalján és a Mátraalján könnyedebb és virágosabb íz- és illatkaraktert felmutató bor készül belőle, de csak az acéltartályos érlelés után.
Legszebb magyarországi példáival Somlón és a Balaton felvidéki vulkánokon találkozhatunk. Az itt született borok hosszú életűek, ami akár 15-20 évet is jelent. Sokan lenézik a rajnai rizling mellett ezt a fajtát, de a magyarországi példák erre rácáfolnak.
Igaz, Magyarországon az Olaszrizling a 19. száza közepe táján, a német területről terjed el, évtizedek óta az egyik legkedveltebb és legismertebb fehérbort termő szőlőfajta. Mivel Magyarországon található a legnagyobb mennyiségben és mert kitűnően alkalmazkodik a borvidékeink természeti adottságaihoz így a szőlőtermesztő országok közül mára már hungaricumként kezelik.
Igazi kísérletező fajta, melytermelőjének nagy mozgásteret képes nyújtani.
Visszafogott íz- és illatvilággal rendelkező, finom savakat tartalmaz és éppen ezen tulajdonságai révén jól visszaadja egy-egy termőterület talajbeli különbségeit. Függően a termőhelytől és évjárattól szép, napos, hosszú őszi idő esetén fogékony a nemes penészes érésre és töppedésre, mely eredményeként édes és félédes bor is készthető belőle.
Sűrű, vékony vesszőjű, közepes vagy gyenge tőkéjű. Fürtje tömött, kicsi-középnagy, melynek átlagos tömege 90-140 g. Hengeres alakú és gyakran található rajta mellékfürt. Bogyója gömbölyű, sárga színű és kicsi. Héja alig hamvas, vékony. Húsa semleges ízű, puha, lédús. Borának íze sokszor emlékeztet a keserű manduláéra. Savai szelídek, melynek mértéke azonban a termőhelytől függ. Illata enyhe rezeda.
Október elején szüretelhető. Mivel későn érő, ezért szereti a déli lejtőket, melegebb helyeket. Kiváló minőségű fajta, mely bőven termő. Termése szinte mindig állandó minőségű, kivéve ha eléri a rothadás, lisztharmat. A nagy magnéziumigény fő jellemzője, melynek hiányában kialakulhat hiánybetegsége. Mivel a felvett magnézium jelentős része a termésbe, majd a borba kerül, ezért bora izomgörcsök ellen gyógyhatású. Magyarországon a bazalton termesztett badacsonyi borvidék borában található a legtöbb magnézium.
A Kolonics pincészet több generációra visszanyúló családi vállalkozás Somló dél-keleti oldalán található az Apátság dűlőben. A pincészet 9 hektáron gazdálkodik, mely területen juhfark, hárslevelű, olaszrizling szőlővel van betelepítve.
A borok tradicionális, klasszikus eljárással készülnek, hozamkorlátozással és fahordós érleléssel, erjesztéssel. 30000 liter fahordós kapacitással rendelkezik a borászat. Palackozás előtt a borok 1-3 évig érlelődnek a pincében, s csak ezután kerülnek lepalackozásra. Ennek és a nagyfokú hozamkorlátozásnak köszönhetően boraik tipikus somlai, gazdag mineralitású borként kerülnek forgalomba.
Tokaj-Hegyalján már 1623-ban megtalálható volt a furmint. A 18. század elejére lett Tokaj-Hegyalja meghatározó fajtája, de más vidékeken is telepítették. Ma a somlói furmintot tartják a tokaji mellett a legtöbbre. Bükkalja és Somló mellett más borvidéken nincs is itthon számottevő telepítés belőle. Jelenlegi termőterülete 3600 hektár, melynek nagy része – 3460 hektár – Tokaj-Hegyalján, 35 hektár pedig Somlón található.
Legszebb formáját az ásványi anyagokban gazdag, kötött, mély talajokon hozza, de jól terem vulkáni málladékon és löszön is. Nem kedveli a homokot és a köves öntéstalajokat.
A fajta bora többnyire magas savtartalmú, de a gondos szőlészeti munka mellett ezen savak elegánsak. Mivel jó cukorgyűjtő képessége van, a szárazon iskolázott is magas alkoholtartalmú. Ez elérheti Tokaj-Hegyalján (jobb évjáratokban) a 14-15% alkoholt is. Illata határozott és már kisebb koncentrációnál is fajtajelleges. Nagyon gyakran birs, körte és szegfűszeg illata keveredik. Az éretten szüretelt szőlőből készült bor édes borként és szárazon is elegáns, nagytestű és különleges minőséget tud adni. A Somlón termeltek íz- és illatvilága visszafogottabb, nehezebben nyílik meg, levegőztetést igényel. 3-4 éves korában éri el csúcsát. Ettől kezdve sokszor 10-15 évig is élvezetes marad. Eleganciája főként csak a Rajna menti száraz rizlingekhez hasonlítható. Nagyságát ízbeli tisztasága adja. Főként azokat érinti meg a vulkáni talajtól kapott mineralitás mellet a bor lényegét adó szép savak, akik már képesek feldolgozni a borok adta magasabb élményeket is.
Ha túlterhelt vagy éretlen tőkéről szedett szőlőből készül, sokan keménynek tartják. A Tokaj-Hegyalján termettek kissé lágyabbak somlói társaiknál, de ez a lágyság viszonylagos. Savtartalma sokszor elére a 10-12 gramm/liter értéket. Ez a megfelelő cukor- vagy extrakt-tartalom mellett kizárólag jó gerincet és testet jelent, de semmiképpen nem okoz bántó savérzetet.
Egyre több termelő próbálja kiaknázni a korosabb ültetvényekben található lehetőségeket. Ezeknek a boroknak több levegőztetésre van szükségük, mint sokszor 1-1 somlóinak.
Hegyalján az édesen iskolázott késői szüreteléssel önállóan, sárga muskotállyal vagy hárslevelűvel együtt legtöbbször aszúként, édes szamorodniként érik. Mivel ennek a fajtának a cukorgyűjtő képessége elég nagy így a magas puttony-számú aszúborokban jelentős mennyiségű maradékcukrot találunk, amit kiegyenlít a szintén magas savtartalom. Ezeknek a boroknak általában alacsony, 11-12% az alkoholtartalma.
Fiatalon a késői szüretelésűek illatvilágot sok esetben a botritisz határozza meg. Illatában a narancshéj, szerecsendió virág, citrusfélék és az elmaradhatatlan birs és körte jelenik meg. Aszúboroknál kevésbé érvényesül a botritiszes jelleg. Itt a kajszibarack és körte mellett akácvirág, méz. Az amerikai hordóban érett boroknál ananász, gesztenye, őszibarack jelentik a fő ízirányokat. Egyes termőhelyeken viszont kimondottan kapros jellegű íz- és illatjegyekkel születnek a borok. Ez talaj adottságtól függ és nem hiba.
A mikrooxidáció a borok érésével számos illet- szín- és ízbeli árnyalatváltozást okoz. Mélyebb, barnás színek jelentkeznek az illatokban is mint pl.: mogyoró, dió, törökméz, gesztenye, majd még később dohány, kávé, csokoládé, cédrus és szantálfa.
A Kolonics pincészet több generációra visszanyúló családi vállalkozás Somló dél-keleti oldalán található az Apátság dűlőben. A pincészet 9 hektáron gazdálkodik, mely területen furmint, juhfark, hárslevelű, szőlővel van betelepítve.
A borok tradicionális, klasszikus eljárással készülnek, hozamkorlátozással és fahordós érleléssel, erjesztéssel. 30000 liter fahordós kapacitással rendelkezik a borászat. Palackozás előtt a borok 1-3 évig érlelődnek a pincében, s csak ezután kerülnek lepalackozásra. Ennek és a nagyfokú hozamkorlátozásnak köszönhetően boraik tipikus somlai, gazdag mineralitású borként kerülnek forgalomba.
Furmint, mézes, barackos, körtés ízvilággal rendelkezik.
Halakhoz, csirkékhez ajánlott.
Juhfark, szüretlen, derítetlen, jó savszerkezetű, gyümölcsös.
Ajánljuk szárnyasokhoz, halakhoz
Régi magyar és somlói borfajta, amelyben a jellegzetes somlói ásványos karakter, tűz, izgalmas savak találhatóak. A kitűnő termőhelyi adottságok meghatározók ebben a fajtában , amely az összesen 0,6 ha-al rendelkező pincénél termett, ami Somló egyik legszebb részén, az Aranyhegy dűlőben található. Fogyasztása 12-14 C-on,akár hosszabb levegőztetés után. Nyitott palack állósága kitűnő. Különböző ételekhez nagyon jól párosítható.
A 2015-ös évjárat eleganciáját tükrözve, alacsony alkohol mellett hozza a somlói ásványosságot és a hárslevelű virágos, mézes, gyömbéres jegyeit kiegészülve a hordó krémes, vaníliás, kókuszos, tölgyes jegyeivel, ami kóstolásnál nagy élményt ad. A kitűnő termőhelyi adottságok meghatározók ebben a fajtában , amely az összesen 0,6 ha-al rendelkező pincénél termett, ami Somló egyik legszebb részén, az Aranyhegy dűlőben található. Fogyasztása 12-14 C-on,akár hosszabb levegőztetés után. Nyitott palack állósága kitűnő. Különböző ételekhez, főként halakhoz kitűnően párosítható.
Kézműves kispince. 13 Kárpát-medencei szőlőfajta házasításából készült. Ízében először érett mandarin, nekterin, majd érkeznek a fehérhúsú karakterek, majd a herbák és borsosság.14 fokon ajánlott a fogyasztása, öblös pohárból.
Zömmel balafánt, melyet alanttermő, szerémi zöld, budai zöld, kéknyelű, piros bakator, furmint, királyleányka, sárfehér és zöldszilváni egészít ki. Az áztatott bakator miatt színben egy kicsit sötétebb árnyalat, illata megfoghatatlanul sokrétű, de elsőre nem adja könnyen magát, falja a levegőt, viszont a harmadik napon is áll, mint a cövek. Igazi nehézbombázó, egy picit cseresebb, szikárabb, de így életteli és lüktető. Hatalmas anyag, évtizedes potenciál vizionálható.
Kézműves kispince.
Zöldszilváni, szerémi zöld és budai zöld külön feldolgozva, majd a zajos erjedést követően összefejtve egy tartályba, ahol a mikróerjedés befejeződött, majd 12 hónapos érlelés finomseprőn ugyanitt, végül szűretlen, derítetlen, hozzáadott kén nélkül került palackba gravitáció segítségével.
