Badacsonyi borvidék

Szászi Badacsonyi Rózsakő 2020, Szászi Bor, pince

Az ország egyik első minősített bio szőlőbirtoka a Szászi Birtok. A Badacsonyi borvidéken 18 hektáron gazdálkodnak. Területeik a Szent György-hegy déli lejtőin, Hajagoson Szigligeten, és Lesencetomajon helyezkednek el.

Acél tartályokban reduktívan erjesztett és érlelt, majd két hónapig palackban pihent.

A fajtára jellemző ropogós savak, citrusos, zöld almás jegyek jellemzik. Önmagában fogyasztva, vagy könnyű ételekhez, salátákhoz ajánlott.

A Csendes Dűlő Szőlőbirtok egy kivételes adottságú szőlőterület az Örsi-hegyen, mely 1971 óta a család tulajdonában található. Ugyan a badacsonyi borvidékre a vulkanikus-bazaltos alapkőzetű talaj jellemző, azonban a Kisörs-hegyen a lösz és a vörös homokkő biztosítja a talaj jó mikroelem és kálium ellátottságát. Ez adja az itteni borok testes, minerális, savakban gazdag jellegét. A terület déli fekvésű. A borvidék napfényben kiegyenlített, gazdag, szubmediterrán jellegű. A mikroklíma kialakulásának kedvez a Balaton víztükre, az ültetvények védett déli fekvése. Eleinte csak a régi présház volt, mely mellett volt egy vegyes ültetvény. Ehhez fokozatosan vásároltak területeket és újítottak fel a szürkebarát és hárslevelű kivételével, melyek így közel negyven és hatvan éves tőkékről adják a szőlőt.

Pillanatnyilag három hektáron négy fajta szőlőt művelnek a Csendes Dűlő Szőlőbirtokon: szürkebarát, kéknyelű, hárslevelű és az olaszrizling. A kéknyelűt kizárólag ezen a borvidéken termesztik. A hárslevelű egy légies, szelíd bort ad, ami azonban tartalmas, illatos és szép. A szőlőben 10 éve együtt dolgoznak a Sikos családdal. A családfő, Attila a hegyen született, alázata és tudása a szőlő fele meghatározó és példaértékű. Nagyobb munkák esetén felesége, Erika is besegít, de a tennivalókat fiával, Attilával végzik egész évben.

A szőlőtőkék terhelése 1-1,5 kg. nem használnak gyomírtó szereket, műtrágyát és 2018-ban ökológiai szőlőtermesztésre tértek át. A szüretet kézzel végzik és a teljes érettségben kezdik. A szőlő feldolgozása szintén a lehető legkíméletesebben történik.

A kéknyelű egy olyan ősi magyar szőlőfajta, amit kimondottan csak a Balaton-felvidéken és Badacsonyban termesztettek. A kékes-vöröses árnyalatú levélnyélről kapta a fajta nevét. 2013-ben került be ez az őshonos magyar szőlőfajta a kiemelkedő nemzeti értékek közé. Mivel csak női virágzatot hoz, így porzószőlő telepítését igényi, mivel termékenyülése bizonytalan, mert önmagában képtelen szaporodni. Ezáltal ezen Kéknyelű tőkék mellé más fajtákat is kell telepíteni. Kizárólag a vulkáni talajt kedveli és az egész világon nagyobb mennyiségben csak a Badacsonyi borvidéken lelhető fel. Ott is csak 30 hektáron terem.

Tőkéje robusztus, középerős, lapított vesszőzetű. Levele kerek, nyílt vállöblű, közepesen nagy, fonáka gyapjasan szőrös. Bogyója gömbölyű, kicsi-közepes méretű, zöldes-fehér színű, pontozott. Héja vastag. Fürtje kissé vállas, laza, néha hiányos, középnagy, ezért átlagos fürt súlya kb. 30%-a a legtöbb szőlő fürtjéhez mérten. Nem rothad, de fagyérzékeny és a szárazságot is jól túri. Mivel női virágú, ezért megporzása a szél segítségével megy végbe. A fő porzó fajtája a mézes fajták, a budai zöld, ezért többnyire ezekkel együtt telepítik. Mivel későn érő, ezért október elején-közepén szüretelhető fajta, ezért mustfoka nagyban függ az évjárattól. A fenti tulajdonságai miatt nem hoz nagy mennyiségű termést, de általában jó minőséget ad. A természetes hozamkorlátozó tulajdonságai miatt a helybeli parasztok „úri szőlőként” illették, mivel megélhetésük a szüretelhető termés mennyiségétől függött, ezért termesztésére csak úri passzióként gondoltak.

Mindezek ellenére a filoxéravész előtt egy drága és népszerű fajta volt. Mivel a második világháborút követően a magasabb hozamú szőlőfajták telepítését és a nagyüzemi gazdálkodást tette szükségessé, így fokozatosan háttérbe kerültek a kevés termést hozó fajták, mint a kéknyelű termesztése is.

2003 óta azonban június első hétvégéjén, a fajta népszerűsítésére a kéknyelű virágzását ünneplő rendezvénysorozatot tartanak.