Mátrai borvidék

Korai időpontban szüretelve, alacsony hőmérsékleten erjesztve, szamócás, üdítő nedü. 

Gyöngyöstarjáni a Borhy-dűlőben található, 2016-os telepítés. Ludányi Gábor (alias Gobri) tudatosan választotta SKR vörösnek a cabernet franc-t. Meszes, vulkanikus, meleg tónusú talajon terem. Tőketerhelés: 1-1,2 kg.

A Kövesd-dűlő szűztermése ez a rajnai, amely zúzás-bogyózást követően került 300 literes médium plusz pörkölésű, másodtöltésű hordóba. Fél évnyi sur lie érlelést követően durva szűrésen esett át, végül derítetlenül került palackba. Pörkölt olajos magvakra, édesfűszerekre, körtére, vajra emlékeztet az illata, míg ízében ugyanezen jegyek mellett aranymazsolás, sárgabarackos asszociációk is felvillannak. Hátorozott savú, telt testű, olajosan mozgó bor, rendkívül sokoldalú gasztronómiai beágyazhatósággal.

Szeptember végi szüret, a gazdagon termő Kékfrankos fürtök válogatásával. Tökéletesen érett gyümölcs, ami szépen jelenik ez meg a mindössze 11,5% alkohol mellett. 20-30% egész fürtben, a maradék bogyózva erjedt 12 napig héjon. Kis kézi présen megy át az ekkorra szinte nulla cukorra kierjedt must, vödörrel fejtik át 2/3-át tartályba és 1/3-át zempléni tölgy hordóba. Ekkor érintkezik oxigénnel, mely Balázs szerint a bor előnyére vált ebben az évjáratban.
6 hónap érlelést kap, mely idő alatt a fa és gyümölcs váltakozva dominált, fél év után a hordós rész átkerült a tartályba, ahol 1 hónapot együtt töltött a két rész, seprővel együtt. Ezután került palackozásra, szűretlenül, derítetlenül, kén hozzáadása nélkül.

Ez az Erdélyből származó fajta az Mátra egyik legjobb dűlőjéből, a Gereg-ről való.
A vulkanikus kőzet keveredik itt a pannontengeri üledékes meszes altalajjal, így igen gazdag
mineralitást biztosít a bornak.

A teljes érettségben szüretelt alapanyag, 3 hétig egy betonkádban erjedt, majd kézi préselés után,
500l-es gasznált hordóba került, és 8 hónapos érlelés után, szüretlenül került palckozásra, minimális
kén hozzáadása mellet.
ízében egyszerre hozza a feketebogyós erdei gyümölcsök zamatár, és a fajtára jellemző borsosságot.
Kiváló vadak mellé, de BBQ ételeket is szépen kiegészíti.

Készült 1200 palack.

A Páger Pince egy, a Mátrában, Gyöngyöspatán működő, 2 hektáros területtel rendelkező, öko-szemléletű borászat. Ennek megfelelően szőlőiket, melyek nagyobbrészt a Gereg-dűlőben találhatók, vegyszermentesen gondozzák, míg a pincében borászati segéd- és adalékanyagtól mentesen dolgoznak. Alacsony kénszintre törekedve készítik boraikat. Mint minden fiatal kisborászatra, így itt is jellemző a kísérletezőkedv, akár a szőlőfajtákat, akár a borfajtákat illetően. A majd' 10 hónapos hordós érlelésen átesett, szűretlenül palackozott vörösboraik, úgy mint a cabernet franc vagy a cabernet sauvignon ebben az évben biztosan színesíti palettát, ahogy a reduktív és oxidatív technológiát ötvözve készített narancsboruk (TraminiX Cserszegi Fűszeres), rajnai rizling, szürkebarát, zöldveltelini is. Törekszenek a terület adta, természetes (és éppen ezért rendkívül izgalmas) ízek minél hűbb visszatükrözésére, s az sem titkolt vágyuk, hogy limitált szériás boraikat legszívesebben ételek mellett látnák viszont.

A 2019-es boruk alapanyaga a Geregről származik. Kétféle klón található itt, egy osztrák (A4) és egy magyar (K1). Három hétig erjedt nyílt kádban, majd 500 literes, másodtöltésű tölgyfahordóba került 10 hónapra. Szűretlenül, derítetlenül, 30 milligramm/liter alatti összkénnel került palackba. Kék- és vörösbogyós gyümölcsök uralják rendkívül intenzív illatát. Ízben földes, céklás, borsos árnyalatok is megjelennek. A hordós érlelésből származó jegyek szépen egészítik ki az összképet. Magas extrakt-tartalom, intenzív savérzet jellemzi. 

A 2018-as Gereg-dűlő kétféle kékfrankos klónjának (A4 és K1) termése, melyet 20+18-ban magas mustfokkal szüretelték. Három hétig erjedt nyílt kádban, majd 500 literes, elsőtöltésű tölgyfahordóba került 12 hónapra. Szűretlenül, derítetlenül, 30 milligramm/liter alatti összkénnel került palackba. Nagyon magas sav, nagyon érett alapanyag, kis maradékcukor, kimagasló évjárat. Fele tartályban, fele hordóban érlelődött, 10 hónapig. Nagy testű bor, erős színanyaggal. Nem a könnyed vonal! Céklás-földes jegyekkel megáldott bor, ám az erdei gyümölcsös, mályvacukros jegyek uralják mind illatát, mind ízét.

A kékfrankosra jellemző, hogy tőkéje gyors növésű, fürtje közepesen tömött, rövid nyelű és közepes nagyságú. Bogyói vastag héjúak, kissé hamvasak, közepes méretűek. Egy jól termő fajta, mely szeptemberben szüretelhető és mivel nehezen rothad, nem kell sietni a leszedésével.

Közép-Európában általános, ideértve Ausztriát és Németországot is. Magyarország számos borvidékén termesztik, többek közt Hajóson, Szekszárdon, Egerben, Sopronban és Villányban is. Az öt borvidék borai azonban eltérő jellegűek.

Az 1991-es években Magyarországon még lenézett szőlőfajta volt, amit sokan szívesen lecseréltek volna valamilyen divatosabb fajtára. Az utóbbi években azonban egyre emelkedett a népszerűsége. Sőt már sok borász azt a nézetet vallja, hogy a termesztéséhez Magyarország adottságai egyedülállóak.

Sokszor nem csak önállóan palackozzák, hanem például egyik fő alkotója a szekszárdi és az egri bikavérnek is.

Eredete a vitatott, de a Monarchiában a 19. században terjedt el. Az a nézet is fennáll még, hogy a Kaszpi-tenger vidékéről származik és a honfoglaló magyarok hozták magukkal.

DNS vizsgálatok szerint a hunszőlő és a Blaue Zimmettraube keresztezésével jött létre Alsó-Stájerországban.

Sopronban a hagyományuk szerint a Bonaparte Napóleon hódító seregében szolgáló katonák pénzéről kapta a nevét. A helyi gazdák ugyanis a jobb borokat csak az értékesebb kék színű régi francia papírpénzért mérték a katonánknak. nem kellett nekik a fehér színű háborús papírpénz. Ez a történet azonban nem igaz, mivel abban az időben még Sopronban és környékén is inkább csak fehérborokat készítettek. A filoxéravész után, a 19. század második felében tértek át erre a fajtára.

Egy fiatalabb ültetvény gyümölcse az Urráteszi dűlőből. A leghűvösebb dűlőnk, ami ennél a
bornál is hozza a friss savakat.
Ezt a szép hús színű szőlőt kíméletetsen kézzel bogyóztuk, majd két két hétig nyílt kádon héjon
erjesztettük, naponta kétszer kíméletesen a lé alá merítve az erjedő egész bogyókat, majd kézi
présen lábbal tiportuk ki a levet belőle. Ennek eredménye egy gyönyörű pirkadt színű, az aperolt
idéző narancsbor, kellemes fanyar ízvilággal.
Nagyon ajánljuk távolkeleti ételekhez, mi pad-thai-hoz csak ezt innánk.