Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Kunsági borvidék

Kunsági borvidék földrajza

Duna-Tisza közén elhelyezkedő Kiskunság talaja alapvetően homokos, sőt korábban jelentős részét az úgynevezett futóhomok uralta. A Kunsági borvidék Tiszaföldvár kivételével a Duna-Tisza közén, a kiskunsági területen helyezkedik el. Talajszerkezetét főleg homok és lösz alkotja, de a Gödöllői-dombság déli nyúlványainak kötött talaja is megtalálható. A terület nagysága 27 903 hektár, melynek klimatikus viszonyait jellemzi, hogy csapadékban szegény. A nyár jellemzően napos, forró, a tél pedig hideg és száraz. A borvidék nyolc körzetre tagozódik és összesen 96 település található a területén. Az egyes körzetek nagysága egyébként megegyezik az ország további borvidékeinek átlagos szőlőterületével. A borvidéket 68 hegyközség 32 800 szőlő-és bortermelő hegyközségi tag alkotja és a területen körülbelül 200 000 tonna körüli szőlőt szüretelnek és ebből készítik a bort.

A borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek melyből, legnagyobb területen termesztett fajtái az arany sárfehér, a zala gyöngye, az ezerjó, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, a rizlingszilváni, a kövidinka, a kadarka, a rajnai rizling és az olaszrizling, a zweigelt, valamint az utóbbi években rezisztens szőlőfajtaként a bianca, mely fajták a teljes szőlőterület csaknem kétharmadát elfoglalják. A készített fehér borok jó része a harmonikus összetételű, könnyed borok közé tartozik. A borvidék egyetlen őshonos kékszőlője a kadarka, mely a borvidéken leginkább a rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos arcát mutatja. Az utóbbi években azonban megjelentek a piacon komoly, tartalmas fehér- és vörösborok is, bizonyítandó a borvidékben rejlő potenciált. Egyre több borászat kínálatában szerepel a napjainkban oly divatos borfajta, a rosé is, mely borokkal a nemzetközi borversenyeken is komoly eredményeket érnek el.

Története

Mohácsi csata előtti időkből nem kerültek elő bizonyítékok arra nézve, hogy Kiskunság és a Nagykunság területén általános lett volna szőlőtermesztés. A borvidék területén folyó korai szőlőtermelés első írásos dokumentuma egyébként a Garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele, mely megemlíti azt, hogy I. Géza király a Felső-Alpár (ma Lakitelek-Szikra) és kürti (ma Tiszakürt) szőlődombokat az apátságnak adományozta. Mindezek ellenére a mezőgazdasági hasznosítást korlátozó jelenség megállítása, vagyis a föld megkötése volt a kiinduló ok, amiért elsőnek szőlőtelepítéssel kezdtek kísérletezni ezen a vidéken. A 19. század vége felé Európán végigsöpört a filoxéra, mely a homokos talajt közvetlenül nem érintette, de az országos szőlő- és gyümölcstermesztési rekonstrukció, kifejtette hatását az itt lévő növénykultúrára is.

A filoxéra pusztítása után megnőtt az immunis homokterületek értéke, ahol ez a veszélyes kártevő nem tud megélni. Ekkor települt Kecskemétre Mathiász János a méltán világhírű szőlőnemesítő. Az ő szőlőnemesítéseinek köszönhetően alakultak ki a Cegléd szépe, az Erzsébet királyné emléke, az Ezeréves Magyarország emléke, a Kecskemét virága, a Mathiász Jánosné muskotály, a Szőlőskertek királynője és a Szauter Gusztávné muskotály nevet viselő szőlőfajták. A 19. század végére a borvidék szőlőterülete megtöbbszöröződött. Az 1960-as években végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a hagyományos, zömmel egyszerű tömegbort adó fajták telepítése miatt. Az 1970-es évektől kezdődően azonban már a rangos minőségi fajták kerültek túlsúlyba a nagyüzemi ültetvényekben és a kisgazdaságokban is. A borvidéken több jelentős borászat működik és rendszeresen szerepelnek különböző borversenyeken, ahol kiemelkedő eredményeket érnek el. Ezeknek köszönhetően a borvidék városai CeglédIzsákKecskemétKecelKiskunhalasKiskőrösSoltvadkert méltán nevezhetőek a bor városainak.

 

Rendezés:
Nézet:
Termelő: Gál Tibor
Cikkszám: 00646
A fajtára jellemzően, halvány tégla színnel bemutatkozó bor, visszafogott illattal. Szimatolva, elsőre a cseresznye, föld és gomba jut eszünkbe, aztán lassan feltámad benne egy kifinomult fűszeresség is. Ízében teljes harmónia az illatokkal, könnyed korty után tartalmas, széles ízspektrum. Finom, elegáns, de határozott savérzet, utóízében enyhe édes érzet, ami erősíti az érett cseresznye gondolatát.
2.790 Ft
Termelő: Gál Tibor
Cikkszám: 00647
Titi két legkedvesebb dűlőjéről, a riolittufás Síkhegyről és a Pajadosról szüreteli pinot noirját. Hogy szépen hozza a fajta piros gyümölcsös, csipkebogyós jegyeit, tartályban, spontán erjed, majd fele részben tartályban is érik 9 hónapon át. Ezt fűszerezi tovább a „másik fél” öthektós hordós rész. Vastagabb, kerek pinot noir, cseresznye, piros ribizli, gomba és avar, mellettük a köves talaj és a hordók fűszerei.
2.990 Ft
Termelő: Gál Tibor
Cikkszám: 00649
Már superior kategóriában szerepel az egri besorolási rendszerben Gál Titi 2017-es bikavére. Gyümölcsös, hűvös bikavér izgalmas savakkal, lédús, hosszú korttyal. Több dűlő termése, kádban, spontán erjesztve, egy éves érleléssel ötszázas hordókban, egri mintára pinot noirral is fűszerezve. Szűretlen.
3.250 Ft
Termelő: Gál Tibor
Cikkszám: 00648

Ez a bor az első Fecske, eddigi életünk legizgalmasabb és legelegánsabb bora.

A Síkhegy területünk értékeit már régóta tanulmányozzuk. Délkeleti fekvésű, így korán reggel gyorsan kiszárítja a napfény és a délutáni kánikula és a magas UV már nem bántja a szőlőket, ezáltal a borok finomak, gyümölcsösek, elegánsak lesznek.

Talaja: agyagmárga, tufás homokkő, kavicsos rétegekkel. Ez egy nagyon jó víz háztartású talaj az agyagnak köszönhetően, ezért a szőlő egész évben megfelelő mennyiségű vízhez jut, a riolit tufa pedig egy rendkívül minerális, ásványos jelleget kölcsönöz a bornak

7.990 Ft