Balatonboglári borvidék
Magyarország egyik, Somogy megye egyetlen borvidéke a Balatonboglári borvidék, vagyis Dél-balatoni borvidék. A Balatonboglár központú terület hat hegyközségéhez 37 település tartozik, melyek főként a Balaton déli partján helyezkednek el, de a borvidék részét képezi Böhönye, Csurgó és a Kaposvár közelében fekvő Nagyberki környéke is.
A borvidék 3200 hektáros szőlőterületének körülbelül kétharmada fehér, a maradék kék szőlő.A területen fontos szerepet játszik a pezsgőkészítés is.
A borvidék természetföldrajzilag négy fő részre osztható: a nyugati részén észak–déli irányban húzódó Marcali-hátra, Külső-Somogy északi felére, a Kapos folyó völgye fölött emelkedő észak-zselici dombokra és Csurgó környékére. Az évi középhőmérséklet 10–10,5 °C, a csapadékmennyiség 600–800 mm közötti, északkeleti irányban csökken, köszönhetően a tengertől való egyre nagyobb távolságnak.
Külső-Somogy északnyugati részén 180–300 méter magasságú, dél felé alacsonyodó, észak–déli irányú, 6–8 kilométer széles hátak húzódnak, amelyek Balaton felé eső pereme meredek, lépcsős. Tőlük keletre rendezetlenebb eloszlású dombhátak találhatók, amelyek északi oldalukon meredekek, míg dél felé lankásan nyúlnak el. Ezen a területen vannak olyan helyek, amelyek meghaladják a 300 méteres tengerszint feletti magasságot is. A vidéket keleti irányban vastagodó, 10–30 méter vastag lösztakaró fedi, amely a jégkorszakban települt rá a tengeri, valamint alsó- és felső-pannon üledékekre.
Külső-Somogyot nyugatról a korábban teljesen vízzel borított, ma alacsony agyagtartalmú homokból álló talajú, jó vízgazdálkodású Nagy-Berek választja el a Marcali-háttól, amely Balatonberénytől és Balatonkeresztúrtól mintegy 35 km hosszúságban, egyre keskenyebbé és alacsonyabbá válva nyúlik el dél felé.
A Zselic északi részén emelkedő dombok az egykori egységes felszín tektonikai feldarabolódása és megbillenése következtében szintén meredeken törnek a Kapos völgye fölé, akár 240–270 tengerszint feletti magasságot is elérve, ennek köszönhetően a hegyek kilógnak a folyó okozta párából, így mikroklímájuk kiváló a szőlőtermesztéshez. A talaj itt is vastag lösztakaróból áll, főként agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatók.
A borvidék legdélnyugatabbi települése, Csurgó három tájegység találkozásánál fekszik: az északnyugati Öreghegy és az Újhegy a Zalaapáti-hát legdélibb része, a Zákány–őrtilosi-dombság peremvidéke, északkeleten Belső-Somogy közel sík homokhátai határolják, míg délen a Dráva egykori medrének magaspartja.
